Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
Tárgymutató: >> >> Kollektív bűnösség 1945. december 1. A magyar Külügyminisztérium egy Szovjetunióhoz küldött jegyzékben ismételten leszögezte, hogy Magyarországról a főhatalmak által elfogadott irányelvek szerint alig több mint 200 000 német nemzetiségű személy telepíthető ki. Hangsúlyozta a kollektív bűnösség elutasítását. 1945. december 22.A Minisztertanács ülése heves vita után túlnyomó többséggel, név szerinti szavazáson elfogadta a kollektív bűnösség elvén alapuló rendeletet. 1990. március 28.Az Országgyűlés 35/1990. OGY sz. határozata a magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról. "1/ Az Országgyűlés megállapítja, hogy a magyarországi németek 1944-től kezdődő elhurcolása, majd az azt követő kitelepítése az emberi jogokat súlyosan sértő, igazságtalan eljárás volt. Az érintettek ártatlanul, nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvedtek. Ezek az intézkedések a magyarországi németek kollektív felelősségre vonásának megnyilvánulásai voltak. Ezért az Országgyűlés részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak, és együttérzését a szenvedés túlélőinek. 2/ Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot: a kártalanításról terjesszen elő törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a magyarországi németek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint azok a nem német nemzetiségű magyar állampolgárok, akik hasonló sérelmeket szenvedtek." 1994. január 11.Doncsev Tosó lemondott a Kisebbségi Kerekasztal elnöki posztjáról, s az ügyeket a titkár, Lásztity Péró vitte tovább. A sajtó értesülései szerint a döntés kiváltó oka a bizalmi válság volt. |
kapcsolódók
további kronológiák
|